Délután gondoltunk egyet, és mivel Beni állandóan rágja a fülemet, hogy mikor vonatozunk már, elvonatoztunk Ócsára a szuper piros hernyó vonattal kemény 90Ft-ért. Ott betértünk egy cukiba, majd hazavonatoztunk. Nagyon élvezték a gyerekek. Rita volt nagyon aranyos mikor mondtam, hogy vonatozni fogunk.: Nem félem a vonattól....ismételgette számtalanszor, míg fel nem szálltunk rá, és meg nem tapasztalta, hogy nem is olyan vészes dolog ez a vonatozás. Visszafelé már le sem akart ülni.
Itt még kicsit meg vannak szeppenve
(visszafelé már megjött a hangjuk)
Kicsit még furcsák ezek a körök, de legalább már hajlandó ceruzát (jelen esetben filctollat) ragadni, és rajzolgatni. Többször kiakad, hogy radírozzuk ki, mert nem szép. Úgy látom, azért az igény megvan, meglesz benne, hogy szép legyen amit csinál. A keze meg majd csak ügyesedik!!!!
Szolfézsozásra is volt egy kis idő
Kinga az esti rendrakásnál dalra fakadt: "apa gyere már haza, nagyon hiányzol, várunk már nagyon"
Opera, operett, és musical feldolgozásban is meghallgathattuk ezeket a mondatokat. Annyira aranyos volt.
Egyébként igazán rendesen viselkednek (magukhoz képest. :-) ) Remélem még kitart ez a jóság hullám a jövő hét végéig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése