Szerencsére csütörtökre lement Ritus láza, már csak egy kis takony maradt vissza. Újra elkezdett próbálkozni a felállással. Persze rögtön nehezített menetben, mert hálózsákban próbálkozott, és siker koronázta erőfeszítéseit. 

Nézzétek milyen ügyes vagyok!!

Szombaton Sopronban voltunk előadni, csak Ritust vittük, a "nagyokat" pénteken átvittük mamához, ott aludtak. Ritusnak kicsit húzós volt a 2x3 óra kocsikázás, alig aludt az autóban. Ennek ellenére Sopronban mindenkit elbűvölt, nagyon jókedvű volt. Visszafelé megálltunk a tatai tónál sétálni. Sajtosstanglit majszolgatva érdeklődve nézelődött, egészen addig, amíg el nem kapott minket egy óriási felhőszakadás. Mikor elindultunk sétálni, borús volt az idő, dörgött az ég. Aztán 20 perc múlva kisütött a nap, és fellélegeztünk, hogy már nem fog esni.  Erre egyik pillanatról a másikra a nyakunkba zúdult egy kellemes kis nyári zápor. Szerencsére már közel voltunk az autóhoz, így mi Ritussal bebújtunk egy fa alá, míg apa magát feláldozva elrohant a kocsiért. Így csak egy kicsit áztunk el, (apa kicsit jobban :-O )  de nagyon muris volt. Nagyon jól esett egy napra csak 1 gyerekesnek lenni...:-) Kicsit több idő és figyelem jutott így apára!! :-) Sikerült egy kicsit feltöltődnünk. 

Csúcsfej majszolgat!!!