Ez a blog negyedik gyermekünk, Rita fejlődését hivatott követni, aki súlyos agyi fejlődési rendellenességgel jött a világra. Corpus callosum hiány, agykamra tágulatok, fejletlen kisagy, és egy óriási ciszta, ami gátolta az agy fejlődését. Dandy Walker malformáció. Azért határoztam el, hogy a feljegyzéseket közzéteszem, hogy mindenki lássa, hogy
CSODÁK
még vannak
2011. március 25., péntek
Ritus ismerkedik a fűvel!!! :-) Eddig hozzá sem akart nyúlni, ahogy megérintette, emelte is fel a kezét nagy undorral. Ma elkezdte tépegetni, legelészni!
Kis bukósisakos már egész ügyesen és gyorsan feltérdel:
"Figyelj rám!" -ról részletek: csecsemőként minden egyes új mozgással az agyunknak egy olyan részét kapcsoljuk be a fejlődésbe, amely addig pihent. Például a kúszás megindulásakor a mozgás elindítja a híd fejlődését, mely agyi rész a történet végére nem csak a kúszásért fog felelni, hanem még számos egyéb feladata lesz (például a térérzékelés, az arci idegek mozgatása, a könnycsatornák és a szemmozgató izmok felügyelése, szabályozása, és - óóó, te jó ég!- a külvilággal való kapcsolatunk milyenségéért is felelős ez a picike agyi rész). Hihetetlen, nem igaz? Kimarad a gyerkőcnél a kúszás, s ez majd évek múlva köszön vissza tanulási nehézség, vagy kapcsolatteremtési zavar formájában. Nem biztos persze, szóval nem úgy kell elképzelni, hogy a gyerek nem kúszott, akkor törvényszerű nála a későbbi nehézség, inkább úgy, hogy ha ez így történt, akkor nagyobb az esélye a kialakulásnak. Tanulási- magatartási következményei lehetnek egy ilyen pici - látszólag pici- fejlődési űrnek. A játék azonban kényszeríti az agyat, hogy tanuljon. A gyerek pedig sokszor maga is kívánja a fejlődést. Írtam már arról a jelenségről, mikor gyermekünk ösztönösen mászik, egyensúlyoz. Számunkra idegesítő, idétlen, a helyzethez nem illő mozgásokat végez. Nem tesz olyankor egyebet, mint fejleszti magát. Ugyanezt teszi a hinta (ugye, ugye, az örökösen széken billegő iskolások!), a ringatás (csodás dolog a házban egy hintaszék, hisz gyereknek, felnőttnek folyamatosan éberen tartja a vesztibuláris rendszerét). .A híd akkor kapcsolódik be a fejlődésbe, mikor a csecsemő elkezd kúszni. Hiába iskolás már a gyerekünk, egy kis kúszás bizonyosan nem fog ártani neki. A játék szintén babzsákkal folytatódik. Tegyük a hátára, és kússzon vele. Hogy ne legyen unalmas, olykor viheti rákjárásban, pókjárásban, vagy majd négykézláb. Ez utóbbit már mászásnak nevezzük, s szintén egy fejlődési szakaszt jelöl. A mászással a rendszerbe bekapcsolódik a középagy. A középagy egy igen kifinomult szabályozó rendszer. Nézzük, mi mindenért felelős:
- Itt történik a két szem és a két fül összehangolása, - Pupilla reflexek összehangolása - Izomtónus összehangolása, mely a testtartást határozza meg, - Figyelem összpontosítása (!!!) - Viselkedésszabályozó hatása is van, ugyanis a középagynak köszönhetjük, hogy rá tudunk hangolódni egy másik emberre (már ha rá tudunk hangolódni)." Szóval Ritusnak nincsen hídja?!!! O.
"Figyelj rám!" -ról részletek: csecsemőként minden egyes új mozgással az agyunknak egy olyan részét kapcsoljuk be a fejlődésbe, amely addig pihent. Például a kúszás megindulásakor a mozgás elindítja a híd fejlődését, mely agyi rész a történet végére nem csak a kúszásért fog felelni, hanem még számos egyéb feladata lesz (például a térérzékelés, az arci idegek mozgatása, a könnycsatornák és a szemmozgató izmok felügyelése, szabályozása, és - óóó, te jó ég!- a külvilággal való kapcsolatunk milyenségéért is felelős ez a picike agyi rész). Hihetetlen, nem igaz? Kimarad a gyerkőcnél a kúszás, s ez majd évek múlva köszön vissza tanulási nehézség, vagy kapcsolatteremtési zavar formájában. Nem biztos persze, szóval nem úgy kell elképzelni, hogy a gyerek nem kúszott, akkor törvényszerű nála a későbbi nehézség, inkább úgy, hogy ha ez így történt, akkor nagyobb az esélye a kialakulásnak. Tanulási- magatartási következményei lehetnek egy ilyen pici - látszólag pici- fejlődési űrnek.
VálaszTörlésA játék azonban kényszeríti az agyat, hogy tanuljon. A gyerek pedig sokszor maga is kívánja a fejlődést. Írtam már arról a jelenségről, mikor gyermekünk ösztönösen mászik, egyensúlyoz. Számunkra idegesítő, idétlen, a helyzethez nem illő mozgásokat végez. Nem tesz olyankor egyebet, mint fejleszti magát. Ugyanezt teszi a hinta (ugye, ugye, az örökösen széken billegő iskolások!), a ringatás (csodás dolog a házban egy hintaszék, hisz gyereknek, felnőttnek folyamatosan éberen tartja a vesztibuláris rendszerét).
.A híd akkor kapcsolódik be a fejlődésbe, mikor a csecsemő elkezd kúszni. Hiába iskolás már a gyerekünk, egy kis kúszás bizonyosan nem fog ártani neki. A játék szintén babzsákkal folytatódik. Tegyük a hátára, és kússzon vele. Hogy ne legyen unalmas, olykor viheti rákjárásban, pókjárásban, vagy majd négykézláb. Ez utóbbit már mászásnak nevezzük, s szintén egy fejlődési szakaszt jelöl. A mászással a rendszerbe bekapcsolódik a középagy. A középagy egy igen kifinomult szabályozó rendszer. Nézzük, mi mindenért felelős:
- Itt történik a két szem és a két fül összehangolása,
- Pupilla reflexek összehangolása
- Izomtónus összehangolása, mely a testtartást határozza meg,
- Figyelem összpontosítása (!!!)
- Viselkedésszabályozó hatása is van, ugyanis a középagynak köszönhetjük, hogy rá tudunk hangolódni egy másik emberre (már ha rá tudunk hangolódni)."
Szóval Ritusnak nincsen hídja?!!!
O.